A pénzügyi év lezárása minden vállalkozás életében kiemelt jelentőségű mérföldkő. Nem csupán arról van szó, hogy teljesítsük a törvényi előírásokat – egy jól elkészített beszámoló hiteles képet nyújt a vállalat működéséről, vagy akár meg is alapozhatja a jövőbeni döntéseket. Cikkünkben áttekintjük, milyen területekre érdemes fokozott figyelmet fordítani a zárási folyamat során.
Mikor készítünk beszámolót?
Az éves beszámoló elkészítése alapkövetelmény minden számviteli törvény hatálya alá eső társaságnál. Azonban nem csupán év végén lehet rá szükség – például tőkeemelés, osztalékfizetés, átalakulás vagy végelszámolás esetén is szükséges lehet közbenső vagy záró beszámoló készítése. Ezekben az esetekben a lépések megegyeznek az éves beszámoló struktúrájával, de a határidők és jogi követelmények eltérhetnek.
Befektetett eszközök – az átláthatóság záloga
Az eszköznyilvántartás év végi átvizsgálása kulcsfontosságú. Minden aktivált eszközt a megfelelő főkönyvi számlára kell átvezetni, és ellenőrizni kell, hogy a kapcsolódó értékcsökkenések is a helyükön vannak. Az analitikai és főkönyvi nyilvántartások egyezősége nélkülözhetetlen – különösen a tárgyi eszköz mozgástábla elkészítésénél. A tárgyidőszakban kivezetett eszközöket (pl. eladás vagy selejtezés miatt) szintén megfelelően könyvelni kell, beleértve az esetleges nyereség vagy veszteség elszámolását is.
Készletek – csak pontosan!
A mérlegben kimutatott készletértéknek tükröznie kell a tényleges mennyiségi és értékbeni állományt. Ha integrált könyvelési rendszerrel dolgozik a társaság, a főkönyvi és készletnyilvántartási modulok összekötése sokat segít – de a leltár mindenképpen kötelező. Külön figyelmet érdemelnek a ki nem számlázott, de teljesített szolgáltatások, amelyek szintén a készletek között szerepelnek.
Követelések, pénzeszközök – árfolyam és dokumentáció
A vevőkövetelések csak akkor szerepelhetnek a mérlegben, ha azokat a partner igazolta. Devizás tételeknél a fordulónapi árfolyamra történő átértékelés kötelező. A pénzeszközök esetében bankszámlakivonatokkal és pénztárjegyzőkönyvvel kell alátámasztani az egyenlegeket – különösen fontos ez könyvvizsgálat esetén.
Saját tőke és céltartalék – a háttérben is rendnek kell lennie
A saját tőke elemeinek (jegyzett tőke, eredménytartalék, osztalék) nyilvántartását a cégkivonat és a taggyűlési döntések alapján kell aktualizálni. A fejlesztési célra képzett lekötött tartalékokat tételesen egyeztetni szükséges. A céltartalékok – legyenek kötelezőek vagy önkéntesek – csak megfelelő dokumentáció mellett szerepelhetnek a beszámolóban.
Kötelezettségek és kapcsolt felek
Szállítók és vevők esetében fontos a túlfizetések helyes átsorolása (pl. egyéb követelés vagy kötelezettség). A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni tételeket a mérlegben külön sorokon kell bemutatni. Hitelek és kölcsönök esetén a rövid és hosszú lejáratú részek pontos szétválasztása szükséges.
Bérek és adók – mindig naprakészen
A záráskor egyeztetni kell az utolsó havi bér könyvelését, különösen, ha kifizetés csak a következő évben történik. Az adók (pl. társasági, iparűzési adó) elszámolása csak a végleges adózás előtti eredmény ismeretében történhet meg. Az adónemeket célszerű összevontan kezelni, hogy az egyeztetés átláthatóbb legyen.
Időbeli elhatárolások – visszafordítás, árfolyam
A megelőző évekből áthúzódó elhatárolások visszavezetéséről nem szabad megfeledkezni. Devizás elhatárolásoknál az év végi árfolyamkülönbségeket is könyvelni kell – ez gyakori hibapont a gyakorlatban.
Halasztott adó – új lehetőség a beszámolóban
A 2024-es üzleti évtől kezdve már az egyedi beszámolókban is megjeleníthető a halasztott adó. Bár nem kötelező, a pontosabb pénzügyi kép érdekében érdemes lehet élni vele – különösen azoknál a társaságoknál, amelyek IFRS-re való áttérésen gondolkodnak.
Eredményszámlák – záráskor sokat mondhatnak
Az eredményszámlák zárása során érdemes kiszűrni a szokatlan egyenlegeket. Egy bevételi számlán tartozik egyenleg? Gyanús. Költségszámlán követel? Vizsgáljuk meg. Az egyes üzleti eseményeknek (pl. eszközeladás, árfolyamveszteség, saját teljesítmény aktiválása) megfelelően kell megjelennie a kapcsolódó eredményszámlákon is.
A végső ellenőrzés – ne maradjon el!
A zárás utolsó lépéseinél érdemes az OBR (Online Beszámoló Rendszer) által is kínált technikai ellenőrzőpontokat végigfuttatni. Továbbá ellenőrizni kell, hogy a társaságra vonatkozik-e könyvvizsgálati kötelezettség. Ezt a számviteli törvény rögzíti, és a 2025. január 1-jétől hatályos módosítások alapján már 600 millió forintos árbevételi és 50 fős létszámhatár lesz az új küszöb.
Comments are closed.