2024-től az OECD által bevezetett GloBE (Global Anti-Base Erosion) minimumadó szabályai a Magyarországon működő multinacionális vállalatcsoportok leányvállalatait is közvetlenül érintik. A cél, hogy minden, évi 750 millió eurót meghaladó árbevételű cégcsoport tényleges adóterhelése (ETR) legalább 15% legyen minden érintett országban.
A szabályrendszerhez új bejelentési, számítási és kiegészítő adófizetési kötelezettségek tartoznak — például a belföldi kiegészítő adó (QDMTT) és a jövedelembefogadási szabály (IIR). A gyakorlatban számos értelmezési nehézség adódik, főleg pénzügyi vezetők, adótanácsadók és könyvelők számára. Az alábbiakban a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adunk választ.
Eltérő üzleti év a végső anyavállalatnál és a leányvállalatnál
Gyakori probléma, ha a végső anyavállalat például június 30-án, a magyar leányvállalat pedig december 31-én zárja az üzleti évet.
A jogszabály szerint a „adóév” a konszolidált beszámolóhoz használt időszakot jelenti, így a kiegészítő adó számítása a végső anyavállalat üzleti évéhez igazodik. Ugyanakkor a magyar adóhatóság álláspontja szerint a GloBE bejelentő nyomtatványt a belföldi csoporttag saját üzleti évének megfelelően kell benyújtani.
A példánál maradva: az adó megállapítási és bevallási határidő a június 30-i zárás szerint alakul, de a nyomtatvány benyújtása a december 31-i magyar évhez igazodik.
De minimis mentességek: állandó és átmeneti
A GloBE rendszer kétféle mentességet biztosít:
- Állandó de minimis — három év átlagában a magyar csoporttagok összes árbevétele nem haladhatja meg a 10 millió eurót, az átlagos nyereség (vagy veszteség) pedig az 1 millió eurót.
- Átmeneti (Safe Harbour) de minimis — egyetlen év adatai alapján vizsgálja ugyanezeket a küszöbértékeket.
Mivel eltérő időtávot és adatforrást használnak, előfordulhat, hogy az egyik mentesség feltételei teljesülnek, míg a másiké nem.
Mely adók számíthatók bele az ETR-be?
A QDMTT számításánál a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék is beszámítható. Az átmeneti CbCR Safe Harbour tesztben azonban csak azok az adók szerepelhetnek, amelyek az alkalmazott számviteli keretrendszer szerint jövedelemadóként jelennek meg.
Ez azt jelenti, hogy magyar számviteli standardok esetén — ahol ezek „egyéb ráfordításként” jelennek meg — nem vehetők figyelembe. IFRS szerinti könyvelésnél eltérő lehet az eredmény.
Milyen adatok kellenek az átmeneti mentességi teszthez?
Bár a 2024-es évre vonatkozó CbC jelentés jellemzően csak 2025 végére készül el, nem célszerű eddig várni. A naptári évvel dolgozó magyar leányvállalatoknak 2025. november 20-ig meg kell állapítaniuk és be kell fizetniük a belföldi kiegészítőadó-előleget.
Célszerű előzetes számításokat végezni a későbbi CbC adatok alapjául szolgáló számviteli adatokkal. Ez időben jelzi, szükséges-e részletes kiegészítő adó kalkuláció, vagy érvényesíthető mentesség.
Összegzés
A GloBE minimumadó kezelése precíz koordinációt kíván a csoport- és a helyi jelentések között, pontos mentességi vizsgálatot és az adók ETR-ben való helyes szerepeltetését. A korai felkészülés segít elkerülni a felesleges adófizetést, a határidők elmulasztását és a jogos mentességek elvesztését.
Comments are closed.