Az osztalékfizetés szabályozása évente egyszer kerül reflektorfénybe: az éves beszámoló elfogadásakor a társaság legfőbb szerve dönthet a nyereség felosztásáról. Ez nem csupán egy pénzügyi döntés – komoly számviteli és adózási következményei vannak, amelyeket a vállalatoknak tudatosan kell kezelniük. Ebben az útmutatóban végigvesszük az osztalék elszámolásának és adózásának kulcskérdéseit.
Mi az osztalék számvitelileg?
A számviteli törvény értelmében (2000. évi C. törvény) osztalék alatt azt a részvényeseknek vagy tagoknak járó juttatást értjük, amely a vállalat felosztható nyereségéből – az adózott eredményből és a szabad eredménytartalékból – fizethető ki. Fontos, hogy csak a már leadózott nyereség képezheti az osztalék alapját, és a számviteli szabályok korlátokat is szabnak a kifizethető összegre.
Kik jogosultak osztalékra?
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint osztalékra az a személy vagy szervezet jogosult, aki a döntés időpontjában szerepel a tagjegyzékben – kivéve, ha a társasági szerződés másként rendelkezik. A társaság dönthet úgy is, hogy nem készpénzben, hanem egyéb vagyoni értékű formában teljesíti az osztalékot.
A jogosultság másik feltétele, hogy a tag teljesítette a vállalt vagyoni hozzájárulását. Az osztalék felosztása – eltérő megállapodás hiányában – a törzsbetétek arányában történik.
Mikor lehet osztalékot fizetni?
A beszámoló elfogadását követően, évente egyszer dönthet a társaság az osztalék mértékéről és kifizetéséről. A döntés időpontja nem egyenlő a tényleges kifizetéssel – ez akár későbbi időpontra is ütemezhető, pénzügyi lehetőségekhez igazítva.
Mennyi osztalék fizethető?
Az osztalék mértéke korlátozott: kizárólag a megelőző év adózott eredménye és a szabad eredménytartalék figyelembevételével számolható ki. Emellett a kifizetés nem csökkentheti a társaság saját tőkéjét a jegyzett tőke alá, figyelembe véve a lekötött és értékelési tartalékokat is.
Ez különösen akkor fontos, ha a társaság például fejlesztési tartalékot képzett – az ilyen összegek ugyanis lekötött tartalékként nem használhatók fel osztalékfizetésre.
Tipp anyavállalatoknak: A tárgyévi mérlegkészítésig megítélt, de még nem könyvelt osztalékbevétel növelheti az eredménytartalékot, így javíthatja az osztalékkifizetés lehetőségét.
Fontos: A negatív eredménytartalék viszont korlátozza az osztalék kifizetését!
Hogyan történik az osztalék könyvelése?
Az osztalékról szóló döntés után a fizetendő összeget a következő üzleti évben kell könyvelni. Ez kötelezettséget keletkeztet a társaságnál, és csökkenti az eredménytartalékot.
Példa: A 2024-es év nyereségéről 2025-ben dönt a tulajdonosi kör. A könyvelés ekkor történik, nem visszamenőlegesen.
Ha a kifizetés határidejét nem rögzítik, akkor az osztalék követelés bármikor esedékessé válhat – a könyvelésben rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni.
Mi történik, ha az osztalékot elengedik?
2021 óta nem kell társasági adóalapot módosítani az elengedett osztalék esetén. Ilyenkor a könyvelésben az eredménytartalékot növeli a tulajdonos által elengedett követelés összege. Ez nem jelent adózott eredmény módosítást.
Az elengedés történhet részben vagy teljesen, akár csak egyes tulajdonosok részéről – amennyiben ez dokumentált és egyértelműen rögzített. Jogszabály nem tiltja a szelektív elengedést.
Osztalékelőleg: lehetőségek és kockázatok
Ha év közben osztalékelőleget fizettek – például közbenső mérleg alapján –, az csak akkor tekinthető véglegesnek, ha az éves beszámoló alapján osztalékfizetésre valóban van fedezet. Ha nincs, az előleget kölcsönné kell átminősíteni, és kamatot kell rá számolni.
Ha a magánszemély tulajdonos nem fizet kamatot, akkor az Szja törvény értelmében kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik, ami adókötelezettséget vonhat maga után.
A visszafizetés kötelező, ha az előleg nem válik jóváhagyott osztalékká!
Összefoglalás
Az osztalék kifizetése nemcsak egyszerű pénzügyi döntés, hanem komoly számviteli és adózási jelentőséggel bíró folyamat. A szabályok betartása és az előírások pontos ismerete segít elkerülni a jogi és pénzügyi buktatókat. Különösen fontos a következőkre figyelni:
- Csak adózott eredményből és szabad eredménytartalékból fizethető osztalék
- A kifizetés nem csökkentheti a saját tőkét a jegyzett tőke alá
- Az osztalék könyvelése és kifizetése időben elválhat egymástól
- Az osztalékelőleg megfelelő fedezet nélkül problémákat okozhat
Comments are closed.