A NAV új támogatási eljárást indít a magánszemélyek külföldről származó tőkenyereségére. Azokat, akiknek külföldi pénzintézetnél van számlájuk, és 2019-ben ottani befektetésekből származó jövedelemhez jutnak, várhatóan megkeresi a NAV.
Külföldről származó tőkenyereség – NAV támogatási eljárások
A külföldi bankoknál értékpapírszámlával rendelkező magánszemélyek 2022 végén/ 2023 elején nagyszámú NAV támogatási eljárással szembesülhetnek. Akkor az adóhatóság a 2018. Várható volt, hogy előbb-utóbb a következő éveket is lefedik, de úgy tűnik, eljött az idő.
NAV-támogatási eljárások, kik számíthatnak rá
A NAV akkor indít támogatási eljárást, ha a DAC2/CRS bevallás tárgyát képező külföldi jövedelemadatok és a saját bevallási adatok között eltérés mutatkozik.
Az eltérés azonban – mint alább kifejtésre kerül – biztos, ha például külföldi bankszámlán lejárt vagy eladott értékpapírok vannak. Még akkor is, ha az adózó a magyarországi bevallási és bejelentési kötelezettségének a jogszabályi előírásoknak megfelelően eleget tett.
Mi az a DAC2/CRS bejelentés?
A NAV az OECD által kidolgozott közös jelentési szabvány (CRS) és az EU DAC2 irányelve alapján kap részletes információkat a külföldi pénzügyi számlákról; a DAC2/CRS jelentésről egy korábbi blogban írtunk bővebben.
A külföldi tőkenyereségre vonatkozó NAV-támogatási eljárások tapasztalatai 2023-ban
Tapasztalataink szerint a 2018-as támogatási eljárás kezdetén az adóhatóságok sok esetben még tanácstalanok voltak, hogyan értelmezzék a külföldről kapott információkat, és hogyan hangolják össze azokat az adózóktól kapott jövedelemadó-bevallásokban és banki dokumentumokban szereplő adatokkal.
Sok magánszemély megdöbbenve tapasztalta, hogy a külföldről bevallott hatalmas összegű jövedelmeknek semmi közük ahhoz a jövedelemhez, amiről tudták, hogy kapták.
Ennek az eltérésnek a fő oka az volt, hogy az adott évben az értékpapírok külföldön történő eladásából vagy visszaváltásából származó összes jövedelmet bevallották anélkül, hogy figyelembe vették volna azok beszerzési értékét és a kapcsolódó járulékos költségeket.
Fontos, hogy minden adózó tisztában legyen azzal, hogy a referenciaértéknek 30 napja van arra, hogy a támogatási eljárás keretében tisztázza az információkat. Mivel ez az időszak nem hosszabbítható meg, ezért célszerű minél előbb felkészülni a várható NAV-eljárásra, hogy minden dokumentáció időben beszerzésre kerüljön, és szükség esetén legkésőbb a támogatási eljárás végéig a vonatkozó bevallások önellenőrzése megtörténhessen.
Külföldi tőkenyereség – mit vizsgál a NAV
Az eddig lefolytatott támogatási eljárások során azt tapasztaltuk, hogy a NAV kezdetben csak az egyszerűbb eseteket vizsgálja, mint például a kamat- vagy osztalékfizetés, és ha ezekkel kapcsolatban nem talál problémát, akkor más ügyleteket nem vizsgál. Sőt, ha az illető a banki kivonat adatait az adóbevallásában szerepeltette, akkor azt elfogadták. Alternatív megoldásként, ha az eredeti adóbevallás nem tartalmazta a tengerentúli tőkenyereséget, gyakori volt, hogy az ügyintéző segített az adózónak a bank összefoglaló kivonatából származó összefoglaló adatok alapján önkorrigálni a bevallást. Az adóhatóságok elkezdték alaposabban megvizsgálni a külföldi tőkenyereségek jövedelemadójára vonatkozó rendelkezéseket, és rájöttek, hogy a külföldi bankok kimutatásaiban szereplő összefoglaló adatok nem elegendőek Magyarország adókötelezettségének megállapításához, és félrevezetőek lehetnek.
A közönséges (nem TBSZ) értékpapírszámlák esetében a külföldi bankoknak nem kell figyelembe venniük az szja-törvény rendelkezéseit. A külföldi bankoktól nem várható el, hogy minden ügyfél számára olyan igazolásokat állítsanak ki, amelyek megfelelnek az ügyfél lakóhelye szerinti ország adótörvényeinek, beleértve az áfát is.
Már tavaly is érezhető volt az adóhatóságok bővülő tudásbázisa. Most már képesek azonosítani, hogy az egyes külföldi bankok milyen igazolásokat állítanak ki, és pontosan meg tudják határozni, hogy az adófizetőknek milyen igazolásokat kell beszerezniük a külföldi banktól.
Az adóhatóságok egyre éberebbé váltak a támogatási eljárások során, és várhatóan idén komolyabb és átfogóbb vizsgálatokra kerül sor.
A külföldi tőkenyereségre vonatkozó bonyolult szabályok
A tőkenyereségre vonatkozó szabályok nagyon összetettek.
Először is meg kell határozni, hogy a magyar jövedelemadójog szerint milyen jövedelem minősül külföldi forrásból származó jövedelemnek. Ez befolyásolja, hogy milyen árfolyamon kell a jövedelmet forintra átszámítani, hogy a veszteségeket figyelembe kell-e venni az adóalap csökkentéseként, vagy hogy a kiegyenlítésre vonatkozó szabályok alkalmazandók-e.
Továbbá, 2023. július 1-jétől a jövedelemadóról szóló törvény szerinti kamatjövedelmek bizonyos esetekben 13%-os kiegészítő szociális hozzájárulási adó (szocho) alá esnek.
Mint fentebb említettük, a jövedelemadóról szóló törvény szerinti azonosítást nem végzik a külföldi bankok, és a külföldi bankok által kiállított igazolások általában egységes árfolyamként tüntetik fel az értékpapírok értékesítését.
Van külföldi tőkenyereség Mi a teendő a NAV ellenőrzése előtt?
A jövedelemadó-kötelezettség ellenőrzéséhez és az adóalap pontos megállapításához mindig szükség van az összes releváns adatot tartalmazó banki dokumentációra. Ez magában foglalja az egyes tranzakciókra, az egyes értékpapírokra stb. vonatkozó információkat. (Bizonyos esetekben a jövedelem típusát az is befolyásolhatja, hogy az értékpapírok eladása tőzsdén kívüli vagy tőzsdén kívüli ügylet volt-e). Ha az összesített kimutatás nem tartalmaz minden szükséges információt, akkor szükség lehet az egyes tranzakciós lapok bekérésére is.
A megkeresett adózónak tisztában kell lennie a határidőkkel.
Ezért célszerű a dokumentációt minél előbb elkészíteni, és szükség esetén legkésőbb a támogatási eljárás végéig elvégezni a vonatkozó nyilatkozat önellenőrzését.
Comments are closed.