Június 6-án bejelentették a számos adótörvény-módosítást tartalmazó adócsomagot, többek között a héa, a személyi jövedelemadó, a társasági adó, a nyereség különadó, a helyi iparűzési adó, a vámok, a jövedéki adó és a NETA tekintetében. Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a főbb adójogi területeket, ahol az adófizetőknek 2024-től változásokra kell számítaniuk. Sok esetben azonban a módosítások már 2023-ban hatályba léphetnek.
Személyi jövedelemadó – sürgősségi intézkedések jogszabályi szinten
A személyi jövedelemadó módosításai várhatóan legkorábban 2023-ban lépnek hatályba.
2023. augusztus 1-jétől lépnek hatályba a kormány sürgősségi rendelete alapján már hatályos szabályok, amelyek szerint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személyt ápoló személy jogosult eltartottanként a családi adómentességen felül havi 66 670 forintot igényelhet. Ez eltartottanként havi 10.000 forint többletet jelent az adón felül.
A 30 év alatti anyák ellátása szintén a törvényi szintre emelkedik 2023. augusztus 1-jétől, és a rendkívüli állapot megszűnése után is alkalmazható marad. A 30 év alatti anyáknak járó ellátásokra azok a fiatal anyák lesznek jogosultak, akik a jövedelemadóról szóló törvény alapján családi kedvezményre jogosultak vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekük, illetve meg nem született gyermekük után. A jogosultság időtartama alatt mentesülnek a törvényben részletezett összevont adóalapba tartozó jövedelmük után fizetendő jövedelemadó alól. Az ellátás maximális összege a KSH által a tárgyévet megelőző év júliusában közzétett, teljes munkaidőben foglalkoztatottak nemzetgazdasági szintű bruttó átlagjövedelme. Ez 2023-ban havi 499 952 forint lesz.
A törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba az a rendelkezés, amely egyértelművé teszi a jogalkotó azon szándékát, hogy a kriptoeszközökkel való kereskedésből származó veszteség akkor is levonható, ha a tárgyévben kriptoeszközökkel való kereskedésből származó jövedelem nem keletkezik. Amennyiben a jövedelemadó-bevallás adóelszámolási rovata megfelelően kitöltésre kerül, a kriptokereskedelemből származó nyereség a következő két adóévben csökkenthető a veszteség összegével. A kriptoeszközök esetében a kettős adóztatás elkerülése érdekében a kriptoeszköz megszerzésének időpontjában jövedelemadó szempontjából jövedelemnek minősülő összeg (pl. ha osztalékot kapnak kriptoeszköz formájában) mostantól figyelembe vehető a kriptoeszköz beszerzési költségeként.
2023. augusztus 1-jétől a személyi jövedelemadóról szóló törvény a munkavállalói ingázás után kilométerenként 30 hauf adómentes juttatást ír elő.
2023. augusztus 1-jétől a személygépkocsivezető-képzési projektek (TESZOR’08 85.53.11) bekerülnek az egyéni vállalkozók körébe, akikre a költségek 80%-ának átalánya vonatkozik.
A személyi jövedelemadó tervezett változásai 2024-től
2024. január 1-jétől, ha egy magánszemély több önkéntes kölcsönös befektetési alapnak is tagja, a NAV az előző évi bevallás alapján kerül megállapításra, és a kedvezményezett kölcsönös befektetési alapot az adóbevallási tervezetben fel kell tüntetni. Ha a magánszemély a különböző számlákra befizetett befizetések 20%-ának visszatérítését igényli, fontos, hogy az éves bevallást ennek megfelelően módosítsa.
A törvényjavaslat szerint 2024. január 1-jétől a volt tagok részére vagyonátruházási javaslat alapján a társas vagyonból származó, készpénzben vagy nem készpénzben teljesített jövedelem a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnését követő vagyonátruházási eljárás során egyéb jövedelemként adózik majd.
A törvényjavaslatot a 2024. évi törvény terjesztette elő. A tervek szerint a 2011. január 1-jétől tevékenységüket szüneteltető önálló vállalkozók a szünetelés időszakában kapott jövedelmeket és felmerült költségeket az adott évre vonatkozó általános rendelkezéseknek megfelelően vonhatják le. E célból a törvény úgy rendelkezik majd, hogy a megszakítás kezdőnapjától kezdődően végzett önálló vállalkozói tevékenységekkel kapcsolatban kapott jövedelmet és igazoltan felmerült kiadásokat a megszakítás kezdőnapját megelőző napon kapott vállalkozói jövedelemnek vagy vállalkozói kiadásnak kell tekinteni.
A törvényjavaslat szerint az önálló vállalkozói tevékenység során kizárólag üzleti célokra használt tárgyi eszközök értékesítéséből származó jövedelem bizonyos feltételek mellett szintén ingóságok átruházásából származó jövedelemnek minősülne.
Bizalmi vagyon
A törvénytervezet szerint a vagyontárgyakat átruházó magánszemélyek és a magánalapítványokba vagyontárgyakat átruházók akkor kapnak jövedelmet az értékesítésből, ha a vagyontárgyakat az átruházás/átruházás időpontjában átértékelik, azaz az átruházott vagyontárgyak aktuális piaci értékét állapítják meg (a beszerzési ár helyett).
A jövedelem meghatározása az általános szabályok szerint történik. Az értékesítésből származó bevételnek az átruházott eszköznek az átvevő (vagyonkezelő vagy magánalapítvány) által a könyvelésben rögzített értékét kell tekinteni, és a magánszemély jövedelmét az eszköz beszerzési értékével kell csökkenteni. A vagyontárgy elidegenítésének vagy átruházásának tárgyától függően jövedelem keletkezik ingatlanok eladásából, ingóságok átruházásából és árfolyamnyereségből. Az adókat a magánszemélynek az éves jövedelemadó-bevallásában kell bevallania és az esedékességig be kell fizetnie.
A trösztök vagy magánalapítványok kedvezményezettjei azonban mentesülnek az adózás alól a vagyon elidegenítése során szerzett eszközök értéke után, ha az érték forrása a tröszt vagy alapítvány tőkéje (feltéve, hogy a kedvezményezetti státuszt a magánszemély nem vagyonátruházás vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékeként szerezte meg). A vagyon értékének adóztatása változatlanul megmarad). Továbbra is érvényes azonban, hogy amennyiben a kedvezményezett a tröszt vagy alapítvány jövedelméből kap kifizetéseket, azok az osztalékjövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint adóznak. Nem változik az sem, hogy a tartós befektetési számlákból származó jövedelem mentesül az adózás alól az egyéni kedvezményezettek esetében.
Értékelési nyereség hiányában a vagyonrendelőnek/alapítónak nem keletkezik jövedelme a vagyonrendezésből/átruházásból. Ez azonban azt jelenti, hogy a kedvezményezett adóalapja magasabb az osztalékjövedelem megállapításakor, mivel a vagyon (vagy a kezelt vagyon értékesítéséből származó nyereség) későbbi felosztásakor csak az átruházás/átruházáskori (alacsonyabb) érték vehető figyelembe adómentes tőkeként.
Természetbeni vagyonátruházás esetén a működési és a magánalapítványi vagyon számviteli nyilvántartásában rögzített elidegenítéskori érték fogadható el értékhelyesbítés nélkül a kedvezményezett bekerülési értékeként, nem pénzbeli osztalék esetén pedig a vagyonszerzéskori szokásos piaci érték vehető figyelembe.
A tervezet azt is egyértelművé teszi, hogy a BVK vagy magánalapítványi vagyonba tartozó vagyontárgyak (pl. gépkocsi, hajó, ingatlan) ingyenes használata a magánszemélyek számára adómentes jövedelem, míg az e juttatással kapcsolatos (az üzemeltetési vagy magánalapítványi vagyonra kivetett) költségek és ráfordítások személyi jövedelemadó-kötelesek. A jövedelemre kivetett adó a vagyonkezelő vagy az alapítvány vagyonát terheli, és abban a hónapban kell bevallani és kötelezettségként megfizetni, amelyben a költségeket vagy kiadásokat elszámolják.
Társadalombiztosítási járulékok, társadalombiztosítási járulékadó
A javaslat szerint 2023. augusztus 1-jétől a kifizetőtől származó egyéb jövedelem esetén a kifizető köteles lesz a társadalombiztosítási járulékot havonta kivetni, bevallani és megfizetni, és ha a társadalombiztosítási járulék előre történő megállapítása nem a kifizető feladata, akkor a magánszemély köteles lesz a társadalombiztosítási járulékot megfizetni.
A 2023. november 1-jén hatályba lépő rendelkezések értelmében a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott vendégmunkások nem minősülnek munkaerő-piaci belépőnek, így nem lesznek jogosultak a munkaerő-piaci belépők szociális adójóváírására.
Jelenleg a társadalombiztosítási törvény szerinti külföldi jogállású személyek által megszerzett bizonyos jövedelemtípusok, mint például a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapírkölcsönökből származó jövedelem, az osztalékból, a vállalkozói osztalékalapokból és az árfolyamnyereségből származó jövedelem, a jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem, a béren kívüli juttatásként megszerzett jövedelem és egyes meghatározott juttatások A jövedelmek nem tartoznak az ún. A javaslat szerint a külföldi vendégmunkásokra nem vonatkozna a társadalombiztosítási járulékokról szóló törvény szerinti, külföldiekre vonatkozó társadalombiztosítási járulékmentesség.
2023. augusztus 1-jétől a szakképzési hozzájárulás és a szakképzésben való részvételhez kapcsolódó duális képzési hozzájárulás adókedvezményének szabályai egységesek lesznek, és az ilyen tevékenységek végzéséhez kapcsolódnak. A módosítások értelmében az adókedvezményeket arányosan osztják majd ki. Az adójóváírás kiszámítása úgy történik, hogy az egy munkanapra jutó időarányos költséget megszorozzák az adott napon nyújtott szakképzés összegének az adott hónap munkanapjainak (a törvényes munkanapok kivételével) és a napi munkaórák (fiatal munkavállalók esetében napi hét óra) teljes számának arányával. Ez biztosítja, hogy a maximális adójóváírás akkor is elérhető legyen, ha a szakképzés összege a napi munkaóráknak (vagy a hét órának) csak kis hányadát teszi ki.
A javaslat szerint a 2023. december 31. után kezdődő önálló vállalkozói tevékenység szüneteltetése esetén a kölcsönös segélyezési díjakra és a szochóra vonatkozó mentességi rendelkezések csak akkor alkalmazandók, ha az önálló vállalkozó az adott hónap teljes időszakában inaktív volt. Ha az önfoglalkoztató nem szüneteltette tevékenységét az adott hónap teljes időszakában, akkor a járulékokat és a befizetéseket az adott hónap teljes időszakára meg kell fizetni.
A javasolt módosítások egyértelművé teszik, hogy amennyiben az önálló vállalkozó tevékenységét felfüggesztik, a felfüggesztés alatt a felfüggesztés előtt fennálló biztosítási jogviszony alapján szerzett járulékköteles jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha azt a felfüggesztés kezdete előtti napon szerezte volna.
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó biztosított által igényelhető havi családi járulékkedvezmény mértéke a havi családi járulékkedvezmény és az átalányalapon megállapított havi jövedelem közötti különbség 15%-a (ha pozitív), legfeljebb a bruttósítással megállapított havi járulékalapon fizetendő járulék mértékéig.
2023. augusztus 1-jétől a fogyatékossági támogatásban vagy egyéni vakok támogatásában részesülő személyek is fogyatékosnak minősülnek, ha ezt megfelelően igazolni tudják.
HÉA-változások
Ha ezt a javaslatcsomagot elfogadják, számos változás érinti a HÉA-t is
A jogutódlás köre kiszélesedik, és a csoportos adóalanyiság átruházása és a közfunkciók átszervezése esetén a termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások nem lesznek HÉA-kötelesek, amennyiben a jogszabályi feltételek teljesülnek. Az adótörvénytervezet könnyítéseket tartalmaz a nem Magyarországon, hanem más uniós országokban letelepedett adóalanyok számára. A tervezet szerint a Magyarországon ingatlant vásárolt adóalanyok a levonható áfát a külföldi illetőségű adóalanyok áfa-visszatérítési eljárása (ELEKÁFA) keretében igényelhetik vissza, amennyiben megfelelnek a jogszabályi feltételeknek. Ez a rendelkezés a 2021. december 31. után történt vásárlásokra vonatkozik.
A számla késedelem nélküli kiállításának kötelezettsége akkor áll fenn, ha a vevő az ellenértéket a számla kiállításáig teljes egészében megfizette.
Azoknak az adóalanyoknak, akiknél megváltozik az áfabevallás gyakorisága, a bevallásban még nem szereplő időszakokra vonatkozóan külön bevallást kell benyújtaniuk. A jogalkotó így akarja elkerülni, hogy az egymást átfedő időszakokról ne kelljen bevallást benyújtani.
Az elektronikus bevallási rendszer bevezetését, a vonatkozó fogalmak meghatározását és a megfelelő rendeletek kiadására vonatkozó felhatalmazást a héatörvény tartalmazza.
Az uniós harmonizáció eredményeként 2024. január 1-jétől az áfatörvény tartalmazni fogja a nem visszaforgatható termékek kötelező visszaváltási díjára vonatkozó rendelkezéseket. Ezek a díjak nem számítanak bele az áruértékesítés adóalapjába, ellentétben a betéti eszközökkel, amelyek visszaváltáskor csökkenthetik az adóalapot.
Társasági jövedelemadó
A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett elhatárolt veszteségek korlátlan ideig felhasználhatók. A jelenlegi rendelkezések szerint a még rendelkezésre álló veszteségek a 2030. december 31-én végződő adóévig érvényesíthetők.
A jelenleg a kormány sürgősségi rendeletén alapuló törvényjavaslat előírja, hogy a reorganizációs és szerkezetátalakítási eljárásokban jogerős bírósági határozattal jóváhagyott reorganizációs és szerkezetátalakítási tervek alapján megszüntetett kötelezettségekre vonatkozó veszteségelhatárolási rendelkezések a csőd- és felszámolási eljárásokban kötött egyezségi megállapodások alapján megszüntetett kötelezettségekre is alkalmazandók. a társaságiadó-törvénybe való beillesztés.
A mezőgazdasági földterületből átalakított ingatlannal rendelkező társaság fogalma (4.18/b. §) kiegészül, illetve kibővül azzal, hogy az olyan mezőgazdasági földterületből átalakított ingatlanra is kiterjed, amelyet a társaság a mérlegfordulónap után szerzett meg, és amelyet a társaság valamely tagja ugyanabban az évben értékesített vagy elidegenített. Ilyen esetekben az arányszámot az eladást vagy kivezetést megelőző nap főkönyvi könyveléséből kell kiszámítani. Az új szabályok a hatálybalépést követően értékesített vagy kivezetett részvényekre is vonatkoznak.
Ez azt jelenti, hogy bizonyos feltételek mellett megszűnik a 30 millió forintot meghaladó reklámköltségek társasági adóból történő levonásának jelenlegi tételes tilalma.
A javaslat a vagyon haszonhúzóra történő átruházásával kapcsolatos pontosításokat is tartalmaz, amelyek nem változtatják meg a jelenlegi szabályok lényegét, csupán a számviteli törvényben használt terminológiát ültetik át a pénzforgalmi szabályokba. Az átruházónak az adóalap kiigazításakor figyelembe kell vennie az eszköz haszonélvezeti joga átruházásának következményeit.
A Javaslatcsomag szerint a Nemzeti Unió számlájára befizetett, vissza nem térítendő támogatásokat és adományokat igazolás nélkül lehet elszámolni.
Az energiaszolgáltatók jövedelemadója
A Javaslatcsomag törvénybe iktatja a korábban sürgősségi rendelettel kihirdetett intézkedéseket, amelyek szerint az új energiaellátók jövedelemadója alá tartozónak minősülnek azok a kőolajtermék-beszállítók, akik külföldről vásárolt kőolajtermékeket értékesítenek Magyarországon. Ebben az összefüggésben a javaslat külön számlák létrehozását írja elő a belföldi piacról vásárolt kőolajtermékek értékesítéséből származó bevételek és a külföldről vásárolt kőolajtermékek értékesítéséből származó bevételek elkülönített nyilvántartására. Az értékesítésből származó bevételek felosztására és a felosztás módszerére külön rendelkezések vonatkoznak.
Légitársaságoktól származó hozzájárulások
A javaslatcsomag általános indoklása szerint a javaslat címében szereplő állami hozzájárulások eredetileg többletnyereségadóként kerültek bevezetésre, de a többi uniós ország gyakorlatának megfelelően zöld adó marad.
Az adót a javaslat szerint az utas- és poggyászkezelési szolgáltatásokat nyújtó földi kiszolgálókra kell kivetni. A jogszabály célországonként és kibocsátási kategóriánként meghatározott adókulcsokat ír elő, és azt is előírja, hogy a jövőben a légitársaságok kötelesek lesznek adatokat szolgáltatni a földi kiszolgálóknak, akik kötelesek lesznek az adót megfizetni, bevallani és befizetni. Az adót az utasokat szállító járatokon az induló és a nem átszálló utasokra vetik ki.
Helyi iparűzési adó – Egyéb adók – Vámok
Az új adócsomag egy nagy dilemmát is megold. Tisztázásra került, hogy az innovációs adó alapját is a szokásos piaci árak alapján fogják meghatározni.
A munkaerő-kölcsönző cégek esetében a hangsúly az adóalap felosztásán van. Ha egy munkaerő-kölcsönző cég által alkalmazott munkavállaló 1440 óránál többet dolgozik egy településen, akkor a cégnek is van telephelye az adott településen.
A légi személyszállítók (ha az adóévben elért nettó árbevételük legalább 75%-a légi személyszállítási és kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából származik) szintén abban a településben rendelkeznek telephellyel, ahonnan a járataik induló repülőtere található.
Az önálló vállalkozók esetében új rendelkezés, hogy ha a tevékenység megszakítása nem haladja meg a 181 egymást követő napot, akkor nem szűnnek meg adóalanyként, és mentesülnek az adminisztratív terhek (adóbevallás, változásbejelentés) alól, ha megszűnnek adóalanyként.
Az új törvény 2023. augusztus 1-jei hatállyal kiterjeszti az off-commercial adókról szóló rendelet hatálya alá tartozó személyek körét a törvény szintjére. Ezeket a szolgáltatókat 0,3%-os tranzakciós adó terheli majd, és az adóbevallási kötelezettségnek is eleget kell tenniük.
A jelenlegi javaslatcsomag értelmében az adófizetői visszhangot véglegesen megszüntetik (korábban csak vészhelyzetekben függesztették fel).
Jövedékiadó-törvény
A jövedéki adó területén a legjelentősebb változás az üzemanyag jövedéki adójának emelése. Az adókulcsot a kőolaj világpiaci árának alakulása határozza meg. Így ha a kőolaj világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó árat, akkor alacsonyabb adókulcsot kell alkalmazni.
A javaslat a benzin adómértékét 1000 literenként 125 000 svájci frankról 157 550 svájci frankra, a gázolajét pedig 120 350 svájci frankról 152 900 svájci frankra emeli 1000 literenként. Ha a kőolaj világpiaci ára meghaladja a hordónkénti 50 USD-t, a benzin adója ezer literenként 120 000 CHF-ről 152 550 CHF-ra emelkedik, a gázolajé pedig ezer literenként 110 350 CHF-ről 142 900 CHF-ra.
A jövedékiadó-kezelésre alkalmazandó kötelező KN-besorolások esetében a javaslat azonnali bejelentési kötelezettséget ír elő a termék birtokosának, ha a termék besorolása megváltozik. Az adó- és vámhatóságoknak jogukban áll visszavonni a korábban kiadott kötelező érvényű KN-besorolást, ha a besorolás tárgyát képező jövedéki termék összetétele megváltozott, vagy ha a besorolás jogszabályi változás, bírósági ítélet vagy egyéb okok miatt már nem felel meg a megváltozott körülményeknek.
A jövedékiadó-törvény tekintetében a javaslat a fogalommeghatározásokat is pontosítja. Ennek megfelelően pontosításra kerül az alkoholtalanítás fogalma, az alkoholtermékek kategóriáinak meghatározása és a kisüzemi bortermelők fogalma is.
NETA – Közegészségügyi termékadó
A népegészségügyi termékadó tekintetében a szirup fogalommeghatározása pontosításra kerül, így az édesítőszerekből készült szirupok a szirupok kategóriájába tartoznak, csakúgy, mint az ízesítő- vagy adalékanyagokat vagy ezek kombinációit tartalmazó készítmények.
Az egyértelműség érdekében a javaslat táblázatot tartalmaz a nettóadó-köteles termékekről és azok adómértékeiről. A jövőben ez a táblázat a Neta-törvény mellékletét képezi majd.
Vámjogszabályok
A vámigazgatás tekintetében a javaslat pontosítja a vámigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó szabályokat. A jövőben nem szabható ki közigazgatási szankció a jövedéki nyilatkozat benyújtása, a jövedéki nyilatkozat adatainak pontossága, ha a nyilatkozattevő a vámáru-nyilatkozat kijavítását kéri a vámokra vagy egyéb díjakra vonatkozó információk alapján, vagy ha a nyilatkozattevő a kiviteli vámkezelési eljárásokhoz a vámáru-nyilatkozat érvénytelenítését kéri.
Az adózásról (Art), az adóigazgatásról (Air) és az adóvégrehajtásról (Avt) szóló jogszabályok javasolt módosításai
A jelenleg előkészítés alatt álló adóreform-javaslattervezet enyhítő és korlátozó rendelkezéseket tartalmaz az Art, Air és Avt tekintetében. Először nézzük meg, hogy milyen enyhítő intézkedések várhatóak a jövőben. A csekély összegű (100.000 Ft alatti) végrehajtási eljárási kérelem alapján végrehajtási eljárás alá vont adózók nem veszítik el megbízható adózói státuszukat.
Típusszerződések esetén is kezdeményezhető feltételes adómegállapítás.
A köztartozásmentes adózói körben maradás feltételei enyhülnek. Az az adózó, akinek köztartozása nem haladja meg a 30.000 Ft-ot, és nettó adótartozása nem haladja meg az 5.000 Ft-ot, köztartozás nélkül marad az adózói adatbázisban.
Az adóköteles jövedelem számítása úgy kerül átírásra, hogy az áfa- és tao-csoportok tagjai nem kerülnek ki a megbízható adózók köréből. Adónyilvántartásukat ezért egyedileg vizsgálják.
A jogi személyek számára hat hónapos automatikus türelmi időt vezetnek be a gépjárműadóra 1 millió forintig.
Csökken a kötelező ellenőrzések köre, és a 60 milliárd forintos árbevételű, nulla nyereséggel/veszteséggel rendelkező cégek mentesülnek a kötelező ellenőrzések alól. Ennek oka, hogy ezek a kiemelt adóalanyok elvileg ismételt adóhatósági ellenőrzéseknek vannak kitéve.
A korábbi ellenőrzések végrehajtását vizsgáló utóellenőrzések, az ismétlődő ellenőrzések egy olyan típusa, amelyet a gyakorlatban nem is alkalmaznak, megszűnnek.
A kötelezettséggel terhelt ingatlan tulajdonosa is kérheti a végrehajtás felfüggesztését, ha az adott cselekmény elvégzésére kötelezett személy és az ingatlan tulajdonosa nem ugyanaz a személy, és a tulajdonos önként vállalja, hogy ésszerű határidőn belül teljesíti a kötelezettséget.
Korlátozó rendelkezések
Ha az elektronikus adóbevallásra kötelezett személynek nincs hivatalos kapcsolattartója (cégkapuja), az adóhatóság törli az adószámát.
Ha a közigazgatási bíróság az adóhatóságot új eljárás megindítására kötelezi, de a bírósági határozat felülvizsgálat vagy felülvizsgálat tárgyát képezi, az adóhatóság nem indíthat új eljárást mindaddig, amíg a felülvizsgálati vagy felülvizsgálati eljárásban hozott bírósági határozat nem jogerős.
Az adóügynök előírt törzstőkéje 150 millió forintra emelkedik. Ezt a követelményt a 2025. január 1-jéig már bejegyzett pénzügyi ügynököknek is teljesíteniük kell.
Az adóhatóság a vezető tisztségviselőktől az alapul szolgáló felelősségük megállapítására irányuló eljárásban kezességvállalást kérhet. Az erről szóló jogerős végzés a jövőben az adóhatóság végrehajtható okiratának minősül.
Ha a székhelyszolgáltató nem tesz nyilatkozatot a végrehajtási eljárásban, mulasztási bírságot vonhat maga után.
Pontosító rendelkezések
A végrehajtási számlára devizában történő befizetések nem engedélyezettek.
Comments are closed.