A 2023 júliusában induló kiterjesztett termelői felelősségvállalási (EPR) rendszer nagyobb változást hoz a gazdálkodók életében, mint azt jelenleg sokan gondolják, de egyre kevesebb idő áll rendelkezésre a felkészülésre. Bár még mindig sok az ismeretlen, az már biztos, hogy az új EPR újabb jelentős adminisztrációs terhet ró majd a nagyszámú vállalkozásra, amelyeknek fizetniük kell a díjat, mivel nem lesznek kötelesek környezetvédelmi termékdíjat (EPL) fizetni.
Az új EPL-díjak a környezetvédelmi termékadó (EPC) rendszerét is átalakítják
A kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) vonatkozó részletes szabályokat megállapító rendeletek már egyértelműen meghatározzák azokat a termékáramokat (a rendszer hatálya alá tartozó termékcsoportokat), amelyek után kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) díjat kell fizetni.
Az EPR-díjfizetési kötelezettség alá tartozó vállalatok a következők
Jelenleg termékdíjfizetési kötelezettség alá tartozó vállalkozások
körforgásos termékek ingyenes vagy visszterhes átvevői
külföldről behozott és az országban vagy a felhasználó által értékesített körforgásos termékek
Azok a vállalkozások, amelyek csomagolást vásárolnak és a terméket csomagolásként értékesítik (fontos. Nem a kartondoboz gyártója a felelős, hanem az, aki a terméket a kartondobozban értékesíti)
Az érintett termékáramlások, a forgalomban lévő termékek
Csomagolás
Egyszer használatos és egyéb műanyag termékek:
– Élelmiszer-tárolóedények, zsákok vagy rugalmas anyagokból készült csomagolások, legfeljebb 3 literes italtartályok, ivópoharak, könnyű műanyag hordtáskák, nedves törlőkendők, léggömbök, szűrt dohánytermékek, horgászfelszerelések.
Elektromos és elektronikus berendezések
Elemek és akkumulátorok
Gépjárművek
Gumiabroncsok
Irodai papír
Reklámpapír
Étolajok és -zsírok
Textilipari termékek
Fából készült bútorok
*A termékárakkal kapcsolatos kizárások
Ebből világosan látszik, hogy az EPR-ben szereplő termékáramlások szinte minden olyan termékre kiterjednek, amelyre környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni.
Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az ugyanazon termékcsoportra vonatkozó kettős fizetési kötelezettség, azaz hogy ugyanazon termék után CCTD-t és EPR-t is fizessenek, a termékdíjrendeletet az EPR rendelettel egyidejűleg módosították úgy, hogy az EPR díjat mindkét díjköteles termék után fizetendő termékdíjból levonják, és a termékdíj megmarad. Ha a termékdíj megmarad, csak az EPR díjat kell megfizetni.
Kettős munka és kettős díjak a vállalatok számára a kiterjesztett gyártói felelősséggel összefüggésben.
A rendeletből az is kiderül, hogy azokat, akiket jelenleg a termékdíj megfizetése érint, szükségszerűen érinti az EPR-díj megfizetése is. Nyilvánvaló, hogy a két díj közül csak az egyiket kell fizetni, de mindkét szabály regisztrációs, bejelentési és fizetési kötelezettséget ró a gazdálkodókra.
Ha valaki úgy érzi, hogy ugyanazon termékáram esetében kettős regisztrációs és bejelentési kötelezettség áll fenn, az nem téved, és a termékdíjat befizető mezőgazdasági termelők nem mentesülnek az EPR-díj megfizetése alól, ha a jövőben kötelesek lesznek azt megfizetni.
Az EPR-díj mértéke még nem ismert, de a díjszámítás elvei alapján erősen feltételezhető, hogy az EPR-díj meghaladja az adott termék után korábban fizetett termékdíjat. Ezért a termékdíjbevallásban csak azt kell feltüntetni, hogy az adott termék után nem fizettek termékdíjat, mert az EPR-t fizetik.
Sok kérdés, kevés idő, sok munka – ezzel szembesülnek a vállalatok az EPR kapcsán.
Sok kérdés merülhet fel az EPR jövőbeli alkalmazásával kapcsolatban, de a gazdálkodóknak nincs sok idejük ezeken a kérdéseken rágódni, mivel a jogszabályban a rendszer elindítására meghatározott időkeret nagyon szűkös.
Nézzük, mit kell tenniük az EPR-támogatásban részesülőknek. A gazdálkodóknak először meg kell határozniuk, hogy milyen szinten érintik őket az EPR-rel kapcsolatos kötelezettségek.
1. Kötelező EPR-regisztráció.
A vállalkozásoknak április végéig regisztrálniuk kell a MOHU-nál. A már folyamatban lévő regisztrációs folyamatról további információk a MOHU honlapján találhatók.
2. Regisztráció és az EPR-nyilvántartási rendszer létrehozása.
A MOHU-nál történő regisztrációt követően az EPR-ben részt vevő vállalkozásoknak május 31-ig kell kérelmezniük a hulladékgazdálkodási hatóságoknál a nyilvántartásba vételt, ami egyelőre nem lehetséges.
A sikeres regisztrációt követően az EPR által érintett valamennyi gazdálkodónak nyilvántartást kell létrehoznia, és július 1-jétől nyomon kell tudnia követni az EPR által érintett termékek mozgását.
3. Az EPR díjak rendszeres befizetése.
Várhatóan a harmadik negyedév végén történik meg az első bejelentés és az EPR díjak első befizetése is.
Az EPR hatálya alá tartozó termékek és vállalatok köre jelentősen kibővült, és sok vállalat nincs tisztában az EPR-rel.
Az RSM tapasztalatai szerint a mezőgazdasági termelők jelentős része nincs tisztában az EPR-rendszerrel és az azzal kapcsolatos kötelezettségekkel.
Ez különösen igaz azokra a gazdálkodókra, akik korábban nem voltak termékdíjkötelesek, és akiket az EPR új termékáramlatai – a textíliák és a bútorok – érintenek.
Számukra ez egy teljesen új kötelezettség, amely nemcsak adminisztratív terhet, hanem fizetési kötelezettséget is jelent. A textíliákat az EPR-szabályozási rendszer igen tág kategóriaként határozza meg, amely nemcsak a gyártókat érinti, hanem minden olyan vállalkozást is, amely ilyen termékeket importál külföldről, értékesít vagy saját célra használ.
Jó példa az új EPR-tarifa körüli problémákra többek között a csomagolóanyagok esete. A termékdíjfizetés által leginkább érintett termékáramlat a csomagolóanyagok. Ezt a termékáramot is érinti az EPR, de nem egyformán, akár csomagolóanyagot, akár csomagolóanyagot állítanak elő a gazdálkodók.
Korábban a csomagolóanyagok gyártói termékdíjat fizettek, amikor az adott csomagolóanyagot eladták annak a személynek, aki a terméket az adott csomagolóanyaggal csomagolta.
Az EPR értelmében azonban a csomagolóanyagot előállító személynek, azaz annak a gazdálkodónak kell fizetnie, aki a megvásárolt csomagolóeszközt használja a termék csomagolásához és értékesítéséhez. Eddig ezeket a gazdálkodókat nem érintette a termékdíj, és az EPR új kötelezettséget jelent számukra, sokan közülük nem is tudnak róla.
A fenti szabályok alól is vannak kivételek, ezért a későbbi félreértések elkerülése érdekében erősen ajánlott tanácsot kérni a termékdíjak és a csomagolásra vonatkozó EPR-kötelezettségek meghatározásával kapcsolatban.
Hulladékgazdálkodási Hatóság és a MOHU helyett a NAV.
Szintén érdekes, de az EPR-ek szempontjából különösen fontos, hogy az EPR-eknek kevés közük van a NAV-hoz, míg a termékdíjakat a NAV szabályozza.
A hulladékgazdálkodási hatóságok az EPR-ek célállomásai, és a rendszer közfeladatot ellátó hatóságai. Ez a hatóság az is, amelynek teljesítenie kell a nyilvántartási kötelezettséget, és negyedévente vissza kell szolgáltatnia azt. Az EPR díjat azonban nem a hatóságnak, hanem a koncessziós jogosultnak, a MOHU-nak kell fizetni.
Érdemes megjegyezni ennek a szervezetnek a nevét, mivel koncessziós jogosultként fontos szerepet játszik a hulladékgazdálkodásban. A hulladékgazdálkodás operatív feladatainak koordinálása mellett az EPR-díjak címzettje is, amelyekből származó bevételeket az operatív feladatok finanszírozására fordítják.
Így a korábban a költségvetésbe befizetett díjakat a hulladékgazdálkodásra koncesszióba adják át. Tekintettel arra, hogy a NAVS több százezer adózó kötelezettségeinek kezelésében szerzett tapasztalataira, kérdéses, hogy a hulladékgazdálkodási hatóságok hogyan fognak megbirkózni ezzel a feladattal, mivel még nem találkoztak a rendszer keretében várható nagy mennyiségű bejelentéssel és bevallással.
A törvény mindenesetre kimondja, hogy a hulladékgazdálkodási hatóságok felelősek az EPR-díjakért, így a fizetendő díjakkal vagy teljesítendő kötelezettségekkel kapcsolatos vitás kérdéseket, valamint az általános értelmezési kérdéseket hozzájuk kell intézni. A hulladékgazdálkodási hatóság hatáskörébe és kötelességébe tartozik továbbá a rendszer igazgatása és a szankciók alkalmazása.
Comments are closed.